Szóbeli- és írásbeli többnyelvűség …tévhitek és a valóság

Miért nem elég, ha gyermeked csak az adott ország nyelvén tud írni-olvasni? Külföldre költöző- vagy már külföldön született magyar gyermeked van? Mindenképpen olvass tovább!

Tegyük fel, hogy csöppséged már megismerkedett a magyar nyelv szépségeivel, tud folyamatosan beszélgetni magyarul akár veled, akár a játszóházban, akár az otthonmaradt rokonokkal. Iskolás korba lépett talán (vagy lép hamarosan), és a helyi iskolába jár, ahol a befogadó ország nyelvén tanul írni-olvasni. Kell-e vajon külön gyakorolnia a magyar írást és olvasást? Egyáltalán szükség van-e rá, hogy a kommunikatív többnyelvűség szintjéről továbblépjen az írásbeli többnyelvűség szintjére?

“Hiszen a betűket megtanulja, biztosan magyarul is tud ugyanúgy olvasni majd.” – hangzik el a felnőtt fejjel teljesen logikus érvelés a legtöbb, ebben a helyzetben lévő szülő szájából. A valóság azonban messze nem így van! Legyen az angol, norvég, kínai vagy portugál, akár azonos betűk kiejtésében is nagy eltérések lehetnek a magyartól. Az ékezetes betűjeink, a dupla magánhangzók vagy akár egy különböző módon kiejtett “i” betű nem jön automatikusan egy olvasni tanuló fiatalnak még Magyarországon sem. És akkor még nem is beszéltünk a j-ly különbségről és más nehézsgekről… Erre azonnal rádöbbenhet minden szülő, amint egy hozzáértő szakemberrel beszél, aki a világ bármelyik országában magyar gyerekeket tanít magyarul. Egyre többen vannak ilyen gyerekek és ők a magyart, mint idegen nyelvet tanulják már. Mindenképpen óriási előnyökkel indulva, hiszen szüleiktől öröklik ezt a drága kincset és játszva sajátíthatják el, amennyiben a családi háttér, idő, energia, szándék és a megfelelő tanulási környezet a rendelkezésükre áll.

Képzeld el, hogy adott gyermeknek már nagyon jól megy az anyanyelvén való kommunikáció a másik nyelv(ek) mellett is! Tökéletesen beszél és tökéletesen meg is ért mindent, amit hall. Ám ha Magyarországra látogatva magyar feliratot lát, akkor azonnal akadályba ütközik. Bátortalanul vesz magyar könyvet a kezébe, mert ő eddig csak szóban dolgozott meg a sikerélményért. “Olvasni magyarul? Attól fejfájásom lesz.” A magyar verseket inkább kerüli, mert olvasás nélkül feladja “Úgysem értem meg!” felkiáltással. Ha a magyarországi barátoktól vagy rokonoktól üzenetet kap, azt a szülőkkel olvastatja fel és diktálja a viszontválaszt. A sms, Snapchat és Messenger szintű kommunikációban kezdődik és végződik a magyar írásbelisége. Vagy éppen szülei hétköznapi szituációkban ellejtett szólásait és közmondásait kultúrismeret híján értetlen szemekkel hallgatja. “Miért mondtad azt anya, hogy egyszer volt Budán kutyavásár? Nem értem.” Ennek egyszerű magyarázata az, hogy szóbeli és hallás utáni készségeik messze felülmúlják az olvasási- és íráskészségeiket. Ez esetben magyar tudásukat nem nevezhetjük teljes nyelvtudásnak.

Online hétvégi magyar iskolánkban zömében ilyen helyzetben lévő gyerekekkel és kamaszokkal találkozunk. Büszkén mondhatjuk viszont, hogy hétvégente lelkesen ülnek össze a diákjaink és tanáraik a virtuális tantermeinkben, hogy az óra után majd a szülőket bevonva a kreatív gyakorló feladaikat is elvégezzék. Ki tudja, egy napon hamarosan talán majd így kiáltanak fel: “Anya, értem ezt a feliratot! Apa, vegyük meg a Harry Pottert magyarul inkább! Mama, de szép ez az Ady vers! Tata, írtam neked egy levelet magyarul!”

A Privattimer Online Hétvégi Magyar Iskolánkról bővebben itt olvashatsz: Privattimer Hétvégi Magyar Iskola honlapja

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s